Anyámnak a kertről a férjem félve beszélt.
Azt mondta, nem jöttünk ki egymással.
A válást gyorsan elintéztük.
Nem volt mit osztani, azon a bizonyos nyaralón kívül.
De az úgyis az anyjára volt írva.
Én azzal mentem el, amivel jöttem.
És a kerttel.
A csemeték egy ismerős gazdánál teleltek át vermelve.
Tavasszal eladtam őket egy tájépítész csoport chatjében.
Mindent elvittek, egyben.
A pénz ment az önerőre a lakáshitelemhez.
A saját, személyes lakásomhoz.
Befektető.
Áprilisban csattant az ég, amikor elolvadt a hó.
Anna Petrovna hívása munka közben ért.
Még meg is lepődtem: fél éve nem beszéltünk.
— Te! — úgy visított a telefonba, hogy el kellett húznom a készüléket.
— Mit műveltél, te bestia?!
— Jó napot, Anna Petrovna.
Mi történt? — a hangom nyugodt maradt.
— Kijöttünk az ügyfelekkel! — kapkodta a levegőt az ex-anyós.
— Az ingatlanos hozott embereket, „paradicsomi kertet” meg „angol gyepet” ígért nekik!
— És itt… itt pusztaság van!
— Gödrök!
— Térdig érő sár!
A teljes főzési lépésekért lapozz a következő oldalra, vagy kattints a Megnyitás gombra (>), és ne felejtsd el MEGOSZTANI a Facebook-ismerőseiddel.
