Az anyósom nyomást gyakorolt rám.

A konyhából anyja hangja hallatszott.

Valakivel telefonált, hangosan, élvezettel, nem válogatva a szavakban.

— …Igen, Ljudmila, mondom neked, megtöröm őt.

Ez a kolhozista már a szélén áll.

Tegnap szőrtelenítő krémet kevertem a samponjába, hadd kopaszodjon, ez a ronda.

Szerjózsa vak, az anyját szereti, az anyjának hisz.

Már suttogom neki, hogy félrelép.

Mondtam, hogy láttam, ahogy a szomszéddal összekacsintott.

A víz kivájja a követ!

Újévre elválasztom őket, meglásd.

És a te Lenocskádat nyomom majd rá.

Nagy a lakás, nekünk ketten elférünk, az meg menjen vissza az istállójába trágyát lapátolni!

Szergej megdermedt az előszobában.

A tortás zacskó majdnem kiesett a kezéből.

Hallgatta, ahogy a szeretett, szerencsétlen, magányos anyja, akit sajnált, sárral dobálja a feleségét.

Ahogy bevallja azokat az aljasságokat, amelyektől égnek áll a haj.

— Buta az, Ljudá! — folytatta az anyós belelendülve.

— Művészetről beszélek neki, ő meg azokkal a birkaszemeivel néz…

Azt hiszi, ha főzött, már királynő.

Tegnap direkt letéptem egy gombot a kabátjáról, amíg nem látta.

Hadd járjon úgy, mint egy csavargó.

A lényeg a tálalás.

Én vagyok az áldozat, ő a fúria.

Klasszikus!

Ebben a pillanatban Okszana visszatért a boltból.

Saját kulcsával nyitott ajtót, és az előszobában beleütközött a sápadt Szergejbe.

Az ajkára tette az ujját, csendre intve, és a konyha felé bólintott.

— …Jaj, elég, Ljudá, azt hiszem, ez megjött.

Eljátszom a szívrohamot, hogy Szerjózsa őt hibáztassa — zárta le a beszélgetést Viktória Nyikiticsna.

Letette a telefont, összekócolta a haját, levegőt vett, hogy nyögni kezdjen, és megfordult.

A konyha ajtajában Szergej állt.

Mellette Okszana a bevásárlószatyrokkal.

A néma jelenet három másodpercig tartott.

Viktória Nyikiticsna a szívéhez kapott volna, de meglátta fia jeges tekintetét, és a keze félúton megállt.

— Szerjózsa?

Te… te korán…

Olyan rosszul vagyok, szúr a szívem…

Ez itt juttatott idáig… — szokás szerint Okszanára mutatott, de a hangja megremegett.

— Ne fáradj, anya — Szergej hangja ijesztően nyugodt volt.

— Hallottam.

A teljes főzési lépésekért lapozz a következő oldalra, vagy kattints a Megnyitás gombra (>), és ne felejtsd el MEGOSZTANI a Facebook-ismerőseiddel.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *