— Milyen boldog vagyok, hogy Szerjózsának minden rendben van.
Persze Okszanácskánk egyszerű, vidékről való, nincs modorra nevelve, de mennyire igyekszik!
Nézzék csak ezt a borjúhúst.
Kszjusa biztosan megszokta falun, hogy kézzel kopasztja a baromfit, ezért kissé túlsütötte.
Sebaj, majonézzel elmegy!
És az abrosz… egy folt itt.
Hát falun újságpapíron esznek, megbocsátható.
Kínos csend telepedett az asztalra.
Szergej elkomorult.
— Anya, a hús kiváló — mondta.
— Szeretetből mondom! — csapta össze a kezét Viktória Nyikiticsna.
— Csak segíteni akarok neki városi hölggyé válni.
Mert néha bizony szégyen, Szerjózsa.
Emlékszel Lenocskára, a professzor lányára?
Na, az volt ám a fajta!
Ez meg… hát legalább egészséges, könnyen szül majd, mint a mezőn.
Okszana felállt.
Az arca nyugodt volt, de a szeme villámokat szórt.
— Köszönöm a gondoskodást, Viktória Nyikiticsna.
Egyébként a fajról és a modorról jut eszembe.
Olyan gyakran emlegeti Lenocskát és a professzorokat, hogy úgy döntöttem, utánanézek a családfájának.
Szerjózsa, emlékszel, anya mondta, hogy a dédapja gróf volt?
— Hát igen — morogta Szergej.
— Kérvényt adtam be az archívumba, meglepetést akartam, címert rendelni — Okszana elővett egy összehajtott papírt.
— Szóval, a dédapját Nyikifornak hívták, és nem gróf volt, hanem lovász, akit megkorbácsoltak, mert zabot lopott.
Úgyhogy érthető a „nemesi származás” iránti vonzalma — az ősök hívása, mondhatni.
A vendégek felnevettek.
Valaki hangosan hahotázott.
Az anyós elsápadt, majd elvörösödött.
— Te… te hazudsz! — visította.
— Szemtelen!
Paraszt!
Leleplezlek!
Te nem is szereted Szerjózsát, csak a moszkvai lakcím kell neked!
— Anya, elég! — csapott az asztalra Szergej.
— Átlépsz minden határt.
Az ünnep tönkrement, de Viktória Nyikiticsna megértette: ez háború.
És ebben a háborúban nem ejtenek foglyokat.
Egy hétig hidegháború uralkodott a házban.
Az anyós elcsendesedett, de Okszana érezte: készül a végső csapás.
És nem tévedett.
Pénteken Okszana elment a boltba, Szergej pedig későn jött volna haza.
A találkozó azonban elmaradt, és már délután négykor megérkezett.
Csendben nyitotta ki az ajtót, meglepetést akart okozni.
A teljes főzési lépésekért lapozz a következő oldalra, vagy kattints a Megnyitás gombra (>), és ne felejtsd el MEGOSZTANI a Facebook-ismerőseiddel.
