Oleszja felkapta a táskáját, büszkén kihúzta magát, és elindult a kijárat felé.
— Jó étvágyat mindenkinek!
— A tortát amúgy nem én sütöttem.
— A szupermarketben vettem, akciósan.
— Kémia, de szívből.
Kilépett a hűvös esti levegőbe.
A telefonja csippant — banki értesítés érkezett az eladott autó vételárának jóváírásáról.
Az összeg kellemes volt, melengette a lelkét.
Mögötte, az étteremben grandiózus botrány kezdődött.
Hallatszott, ahogy az anyós visít, Dima meg mély hangon ordít valamit.
De ez már nem Oleszjára tartozott.
„Comfort Plus” taxit hívott.
Előtte új élet volt, új fogak, és ami a legfontosabb: a csodálatos csend abban a lakásban, ahol többé senki nem hitte, hogy az ő pénze az övé.
