Az utóbbi időben sokat gondolok arra az estére. Néha annyira belemerülünk a saját gondolatainkba, hogy közben nem vesszük észre, mi történik körülöttünk. Én pontosan ebben az állapotban voltam akkor, a fejemben kavargó zűrzavarban. Az egész este kusza volt, mégis a maga módján jó.
A napom nem valami nagy lendülettel indult. Inkább csendes volt, túlságosan is csendes. Napok óta ott ült bennem egy nehéz, szorongó érzés. Nem voltam pánikban, a szívem sem vert vadul, mégis volt valami nyomasztó a mellkasomban. Olyan érzés volt, mintha várnék valamire, de azt sem tudnám, jó vagy rossz dolog jön-e.
A teljes főzési lépésekért lapozz a következő oldalra, vagy kattints a Megnyitás gombra (>), és ne felejtsd el MEGOSZTANI a Facebook-ismerőseiddel.
