— Eladják azt a lakást. — jött rá Lídia.
— És akkor mi van. — vágott vissza agresszívan Alla Szergejevna.
— Pénz kell.
A kezelés most drága.
Nektek, fiataloknak, jóindulattal nézve, egy bérelt is elég lenne.
De mi jók vagyunk, megengedjük, hogy a családi fészkünkben lakjatok.
Egy ideig.
Te meg, hálátlan, még visszaszólsz.
3. rész. A tűz lázadása
Az előszobában csapódott az ajtó.
Lídia felismerte a lépteket — gyorsak, könnyűek.
Fjodor volt az.
Belépett a szobába, mosolyogva, egy csokor fehér liliommal.
Amikor meglátta a dobozokat és a szüleit, úgy megállt, mintha földbe gyökerezett volna a lába.
A mosoly lecsúszott az arcáról, és teljes értetlenség váltotta fel.
— Anya.
Apa.
Ti mit kerestek itt. — kérdezte.
— Megjöttél, fiam. — Alla Szergejevna odarohant hozzá, Lídiát figyelmen kívül hagyva.
— Na, segítünk Lídikének összepakolni a dolgait.
Kicsit ideges, nincs önmaga, kiabál velünk.
Nyugtasd meg.
Mondd meg neki, hogy mindent jól találtunk ki.
Fjodor Lídia felé nézett.
A lány az asztal mellett állt, sápadtan, égő szemekkel, és úgy szorította a vázát, mintha az üveg mindjárt megrepedne.
— Mit találtatok ki. — kérdezte halkan Fjodor.
— A költözést, Fjodorkám. — szólt közbe Borisz Ignatyjevics.
— Mi ide, ti meg hozzánk.
Minden úgy, ahogy megbeszéltük.
— Mi ezt nem beszéltük meg, — erősödött meg Fjodor hangja.
— Azt mondtam, hogy ez őrültség.
Azt mondtam, hogy nem.
— Jaj, ugyan, mit számít, mit mondtál. — legyintett Alla Szergejevna.
— Fiatal vagy, buta, nem ismered az életet.
Az anya jobban tudja, mi a jó.
Mi már el is kezdtük áthordani a dolgokat.
Lídiához fordult, és nyomatékosan mondta:
— Lída, tedd le a vázát.
Ne égesd magad a férjed előtt.
Légy bölcs asszony.
És ekkor Lídiában valami elszakadt.
Egy sötét, forró hullám, amit a neveltetése és az illem eddig fékezett, kitört belőle.
Ez nem az a meghunyászkodás volt, amit az „öregek” vártak.
Ez tiszta, zavartalan düh volt.
Lídia a kezében lévő vázára nézett.
Olasz üveg.
A szülei ajándéka.
A korábbi, nyugodt élete jelképe.
— Bölcs. — kérdezett vissza.
A hangja a feszültségtől remegett.
— Azt akarják, hogy bölcs legyek.
Felemelte a vázát magasra a feje fölé.
— Lída. — nyöszörgött rémülten Fjodor.
— AZT AKARJÁK A LAKÁSOMAT. — ordította úgy, hogy a vitrinben megremegtek a poharak.
— Az istenit. — bömbölte az após.
De Lídia nem állt meg.
A teljes főzési lépésekért lapozz a következő oldalra, vagy kattints a Megnyitás gombra (>), és ne felejtsd el MEGOSZTANI a Facebook-ismerőseiddel.
