Sofía lerúgta a cipőjét, bement a szobába, és leült a régi díványra.
— Anya.
Ülj le, kérlek, — a hangja szokatlanul keményen csengett.
— Igazat akarok.
Ki az igazi apám?
És ne meséld megint azt a mesét a véletlen diákról, aki elment Északra és nyoma veszett.
Nagyezsda megdermedt.
Az arca egy pillanat alatt elsápadt.
Nehézkesen leült a székére a vasalódeszka mellé.
— Ma Ilja szüleinél voltam, — folytatta Sofía, nem emelve fel a hangját.
— És tudod, miről beszéltek az asztalnál?
Franciául, azt gondolva, hogy egy süket, vidéki lány vagyok.
Az örökségemről.
A bordeaux-i ültetvényekről.
Honnan tudják ezt?
A szobában csak a falióra ketyegése hallatszott.
Nagyezsda két kezébe temette az arcát.
Az egész teste remegett.
A teljes főzési lépésekért lapozz a következő oldalra, vagy kattints a Megnyitás gombra (>), és ne felejtsd el MEGOSZTANI a Facebook-ismerőseiddel.
