Abban az évben a február furcsán alakult — hol olvadás jött, hol megint fagy, mintha maga az időjárás sem tudná eldönteni, mit akar.
Katya az ablaknál állt, nézte, ahogy lent a házmester lecsapkodja a jeget a járdáról, és arra gondolt, hogy megérti: néha egyszerűen kézbe kell venni a szerszámot, és ütni kell azt, aminek már rég magától el kellett volna olvadnia.
A telefon a konyhaasztalon hevert.
A reggel érkezett üzenet, még köntösben olvasta el, kávéscsészével a kezében, és utána a kávé íztelenné vált.
Nina Arkagyevna, az anyósa, egy fájlt küldött.
A dokumentum címe rövid és hivatalos volt: „Menü nyolcadikára”.
Katya megnyitotta, és három oldal sűrű szöveget talált — ételek listáját részletes magyarázatokkal, receptlinkekkel, sőt zárójeles megjegyzésekkel is: „Dima nem szereti a sok fokhagymát”, „a tésztába kötelező egy kanál ecetet tenni — a levegősségért”, „az olivjé csak doktor kolbásszal, nem másfélével”.
Letette a csészét.
Leült.
Újra elolvasta.
Aztán írt Dimának: „Anyád küldött egy menüt.”
A férje pár perc múlva válaszolt: „Igen, szólt róla. Ne törődj vele, csak segíteni akar.”
Segíteni.
A teljes főzési lépésekért lapozz a következő oldalra, vagy kattints a Megnyitás gombra (>), és ne felejtsd el MEGOSZTANI a Facebook-ismerőseiddel.
