Mintha sejtettem volna.
— Remek — mosolygott az ügyvéd.
— Eleonóra Arkagyjevnának ez tetszeni fog.
Mi nemcsak elválunk, hanem a részünket pénzben is kivesszük.
Plusz a közös megtakarítások megosztása, amelyeket ő olyan ügyesen átutalt a „mama gyógykezelésére szolgáló számlára”.
Este Marina apróságokat pakolt össze.
Egy régi bögre letört füllel, amit Pasa imádott.
Fényképek, amelyeken még nevettek.
Nem a szemétbe tette, hanem egy dobozba, amire azt írta: „Múlt”.
Harag nélkül.
Egy sebész higiénikus pontosságával.
Eleonóra Arkagyjevna péntekre vacsorára hívta őket.
Ez volt az ő „győzelmi menete”.
Surrant-forgant a konyhában keményített kötényben, úgy rakosgatva a tányérokat, mintha sakkfigurák lennének egy táblán, ahol már matt van.
— Egyél, Paskácska, egyél.
Házi pelmenyi, nem azok a kartondobozok, amikkel Marina etetett.
Most aztán új élet kezdődik neked.
Marina nyugodtan belekortyolt a teába.
— Valóban, Eleonóra Arkagyjevna.
Változik az élet.
Ahogy ígértem, előkészítettem a dokumentumokat.
Az anyós megmerevedett, a szeme izgatottan felvillant.
— Na!
Végre!
Add csak ide, én személyesen ellenőrzöm, nehogy valami felesleget is magaddal vigyél.
Marina kivett a táskájából egy vaskos dossziét.
Az első oldalon nagy betűkkel ez állt: „Keresetlevél a házasság felbontására és a közösen szerzett vagyon megosztására”.
— Tessék — Marina letette a mappát az asztalra.
Itt van minden.
Az a beleegyezés a váláshoz, amire annyira várt.
És a kereset másolata, amit ma iktattak a bíróságon.
Pasa félrenyelte a teát.
Eleonóra Arkagyjevna felkapta a papírokat, és a szemüveget az orra hegyére tolta.
— Mi ez?!
A hangja sikításba csúszott.
„Vagyonmegosztás”?
Miféle vagyon?!
Te egyetlen laptoppal jöttél ebbe a házba!
— Ebbe a házba, ami – emlékeztetem – az enyém — pontosított Marina szelíden.
A dácsa viszont, amit olyan ügyesen a maga nevére íratott, az én pénzemből épült.
Itt vannak a blokkok az építőanyagokról, a brigáddal kötött szerződés, amit a kártyámról fizettem, és a szomszéd, a kivitelező tanúvallomása.
— Ez rablás! — Eleonóra Arkagyjevna felpattant, felborítva a szószos csészét.
Pasa, mondd meg neki!
Pasa úgy bámult a papírokra, mintha földönkívüli üzenet lenne.
— Marin…
Te meg mit csinálsz?
Hiszen mi…
Anya csak morgott…
A teljes főzési lépésekért lapozz a következő oldalra, vagy kattints a Megnyitás gombra (>), és ne felejtsd el MEGOSZTANI a Facebook-ismerőseiddel.
