Mi nélkülöztünk, és talán éppen ezért minden ajándéknak, minden különleges pillanatnak hatalmas értéke volt. Még a banán és a narancs is ritkaságnak számított az asztalon, és ha végre kaptunk, szinte szertartásosan, cikkekre bontva ettük, mintha a világ legfinomabb dolga lenne.
Ez a régi szaloncukor egy apró ablak a múltba, amikor még az egyszerű dolgok is valódi értéket képviseltek. Amikor minden karácsonyi készülődésben ott volt a szeretet és a gondoskodás, és nem kellett drága dolgokat vásárolni ahhoz, hogy boldoggá tegyük a másikat.
Ma ez az érzés talán elveszett, de az ilyen nosztalgikus pillanatokkal felidézhetjük azt az időt – azt az érzést, amikor még létezett az a régi Magyarország, ahol minden kicsit lassabb, kicsit egyszerűbb, de sokkal meghittebb volt.
De jó is volt! Köszönöm, ha megosztod!
Forrás
