Most pedig, harminckét évesen, a cégük legnagyobb versenytársától tartott a kezében ajánlatot.
Márkafejlesztési igazgatói pozíció.
Kétszeres fizetés a korábbihoz képest.
Bónuszok, részvényopciók, céges autó.
— Nagyon örülünk, hogy a csapatunkban üdvözölhetjük, Anna, — mosolygott Grigorij Szergejevics, az „Atlant Media” vezérigazgatója.
— Biztos vagyok benne, hogy ön lesz az a hiányzó láncszem, amely egy új szintre emel minket.
Amikor kilépett az épületből, Anna elővette a telefonját és felhívta a férjét.
— Makszim, ezt el sem fogod hinni!
Aláírtam a szerződést.
Hivatalosan.
Két hét múlva kezdek.
— Fantasztikus, napsugaram! — Makszim hangja őszintén örömteli volt.
— Tudod mit?
Este megyünk a „Belugába”.
Megünnepeljük rendesen.
Már foglalom is az asztalt.
Anna elmosolyodott.
Az elmúlt hónapok vitái ellenére Makszim mindig tudott örülni a sikerének.
Három éve voltak együtt, és néha úgy érezte, hogy a férje még jobban büszke az eredményeire, mint a sajátjaira.
A megismerkedésük nem olyan volt, amiről az ember szívesen mesél egy buliban.
Négy évvel korábban Anna besétált a „Határok Nélkül” utazási irodába, hogy thai utat vegyen.
El akart menekülni az előző, mérgező kapcsolatából, a szürke moszkvai hétköznapokból, a saját gondolatai elől.
Makszim széles mosollyal fogadta, és hibátlanul vágta az ázsiai földrajzot.
— Phuket azoknak való, akik tömeget és zajt akarnak, — mondta, miközben lapozgatta a katalógusokat.
— Krabi viszont egészen más.
Eldugott öblök, smaragdzöld víz, semmi őrület.
Ugye ön nyugalmat akar?
Eltalálta.
Anna tényleg nyugalmat akart.
Makszim bájos volt, szellemes, könnyű vele beszélgetni.
Amikor egy hónappal az utazás után írt neki, és találkozót javasolt, Anna gondolkodás nélkül igent mondott.
Jó éttermekbe vitte, tudott figyelni, tudta, mikor kell hallgatni, és mikor kell támogatni.
Fél évvel később összeköltöztek Anna kétszobás lakásában a Dinamónál.
Makszim továbbra is az utazási irodában dolgozott értékesítőként.
A fizetése szerény volt, de azt mondta, szereti a munkáját — szerette, hogy utazási álmokat adhat az embereknek, segíthet megtervezni a szabadságukat.
Anna nem ellenkezett.
Eleget keresett kettőjükre, bár néha idegesítette, hogy Makszim sosem törekedett karrierre.
Amikor Anna újabb sikereiről mesélt, Makszim örült, de a szemében sosem lobbant fel ugyanaz az ambiciózus szikra.
A „Beluga” tompa fényekkel, hófehér abroszokkal és diszkrét zenével fogadta őket.
Makszim pezsgőt és osztrigát rendelt, pedig általában sokkal visszafogottabb volt a költekezésben.
— Rád, — mondta, és felemelte a poharát.
— A legtehetségesebb, legkitartóbb és leggyönyörűbb nőre, akit ismerek.
— A sikeredre, amit minden átdolgozott éjszakával, minden prezentációval, minden projekttel kiérdemeltél.
Anna érezte, ahogy kipirul az arca.
Makszim bókjai mindig olyan őszinték voltak, hogy elfeledtették vele a kételyeit.
— Köszönöm, hogy mindig mellettem vagy, — felelte.
— Nem minden férfi bírná elviselni, hogy a felesége napi tizenkét órát dolgozik.
— Büszke vagyok rád, — mondta egyszerűen Makszim, és megfogta a kezét.
Későn értek haza, kicsit becsípve, boldogan.
Anna azzal a gondolattal aludt el, hogy talán mégsem olyan rossz minden.
Talán a házasságuk pont az, amire szüksége van.
Stabilitás, támogatás, csendes kikötő a céges háborúk vihara után.
Másnap reggel frissen főzött kávé illatára ébredt.
Makszim sürgött-forgott a konyhában, fütyörészett valami dallamot.
Amikor Anna kijött, már meg volt terítve: croissant, gyümölcs, joghurt.
— Jó reggelt, a kreatív világ csillaga, — odalépett és puszit nyomott az arcára.
— Ülj le, reggelizz.
És egyébként van egy hírem.
— Micsoda? — Anna a csészéért nyúlt.
Makszim leült vele szemben, csillogott a szeme.
— És én felmondtam, a te új fizetésed kettőnknek is elég! — jelentette be boldogan a férj.
Anna félúton megállt a csészével.
— Mi van?
— Felmondtam, — ismételte Makszim, mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga.
— Tegnap reggel beadtam a felmondásomat, mielőtt elmentünk volna az étterembe.
El akartam mondani vacsoránál, de úgy döntöttem, hogy az este rólad szóljon.
Anna feje zúgott.
Egyrészt volt logika abban, amit mondott.
A teljes főzési lépésekért lapozz a következő oldalra, vagy kattints a Megnyitás gombra (>), és ne felejtsd el MEGOSZTANI a Facebook-ismerőseiddel.
